Hello, hello, csá, csá.
Üdv Mindenkinek, megint itt vagyok, de nem ragyogok; mert azt kötve hiszem (nem fújjom be magam csillámporral, minek? :P).
Mai témánk kicsit kitér a türőztetett anyázással egybekötött nyelvtannal, mellyel a szerzőnél betelt a pohár. (na jó, lehet hogy nálatok is velem kapcsolatosan; de ha nem térek ki erre, akkor bennragad, és csúnyábban fog belőlem kirobbani. Lsd. a Szent Helens esetét)
Van ami oké, ha úgy fogalmazol, mert oké, azt mondta az MTA: oké. De van, amire nem mondta az MTA, hogy oké, és valahogy mégsem oké. Hanem gáz. (hogy milyen, mellékes) Vagy inkább szomorú.
A mai problémám, az, hogy egyesek lusták normálisan beszélni. "De miért zavar, he?" kérdezné egy, a sok közül, aki véletlenül(???) érintett. Hát azért, mert én jelen tudomásom szerint:
- Ésszel él az ember
- Szerettel függj a hon nyelvén - Kölcsey Ferenc (hiába, nem fogok olyan szép, maradandót mondani, mint ő)
- Magyar vagyok, nem turista/vendég/stb.
Tehát: vannak az idegen eredetű szavak: internet. Oké, no para, nem hangzik hülyén. Értjük mit jelent? Helyes. De ott van még a szimbolika, asszociáció, pánszexuális, kreativitás (kedvenc szavam :D), stb. Ezeknek tudjuk a jelentését; és nem feltétlenül kötnek beléd, ha így fogalmazol (kivéve ha... na jó, nem bántom az olyanokat, akik szellemileg mások mint Te vagy Én. Vagy ő (meg a nagy Ő is). Vagy Mi. Vagy Ti. Vagy Ők.); hiszen ez azt jelenti, hogy valószínűleg tanult vagy; nem valami "Na oszt' vótá fen' szóbaton??"-gyerek (bocsi, nem bírlak titeket. Ezt is letudtam)
De vannak azok a szavak, amiket én "vadidegen" szavaknak nevezek. Vagy "magyarnyelvtől vadidegen" szavaknak. Amit értek az alatt, amit a magyar - sajnos - mostanság "divatból" csinál (mert vmi lökönfitty biztos kitalálta, mert egy lusta dög volt magyarul fogalmazni); mert hát... az MTA valószínűleg malmozik odabent; és sz@rik az új keletű szavakra.
Persze ez a szleng kategória; szinte minden közösségnek, csoportnak van szlengje (pl. katonai szleng: rocsó = ROham CSÓnak; zsebtigris = alacsony testméretű feljebbvaló, stb.)
Ámbátor, a szlengnek van egy határa: ez pedig a FaceBook rákfenéje: a "lájk". Őszintén? Rühellem. Az alapja egy angol szó: like; erre a magyar miért barmolja szét ezzé: lájk??? Semmi értelme. Mert az, hogy van egy angol/német/francia/egyéb nyelvű szó, és átveszi a magyar hangkészlettel. Ez kérem, disgusting. Bocsánat: diszgászting. No, jól hangzik? Hát nem. Mert így egy baromság az egész.
Ahogy mondják, h "fész", meg "láv". Könyörgöm, ezek magyarul is szépen hangzanak (nem ebben az értelemben vett "hunglish" azaz mangol módon); sőt: szebb is (nem utálom az angolt, félreértés ne essék); minek birkalelkűnek lenni??? Ettől leszel menőbb, mert másképp nem lehet megfogalmazni?? Már bocs, de qrvára nem hiszem... az én szememben ez nem menő, hanem az elbutulás egyik lehetséges opciója a mai modern társadalomban.
Tehát összegezve: ez nem menő, hanem egy baromság. Nem kell ez a fajta nyelvújítás. Nem látom értelmét. És most lehet engem megutálni, hüvelykujjat lefele tartani; de én ezt vallom. Én nem azt várom el, hogy "lájkoljátok" ezt - vagy bármelyik - bejegyzést. Én a "tetsziket" jobban kómálom. Sőt; gyakorlatilag ugyanazt mondtam. Csak magyarul szebben hangzik.
Pont.
- Bartimaeus
